Régi elmetár

Elfeledett emelet

Hol senki se jár.

Polcok roskadnak,

Telve könyvvel és porral

Dacolva korral.

Korhadó parkett

Kopott gerincek sora

Pók mászik tova.

Álló lég libben,

Zsanér csikordul fájón

Ki jár e tájon?

Honn a tár ura

Kezében hosszú lista

Azt veszi sorra.

Tudásszomj míg él

Nem lesz hiába e tér

Homály fedi már,

Vár az állomány

Papírra vetett arany

Dohosan, halkan.